Hadat üzentek a multik az árrésstopnak, de csúnyán elszámolták magukat

Az élelmiszerekhez hasonlóan a drogériai termékeknél is bevált az árrésstop bevezetése: a korlátozásnak köszönhetően hétfő óta az érintett 30 termékkategória árucikkei átlagosan negyedével, 24,9 százalékkal kaphatók olcsóbban. Hétfő óta a drogériák az érintett termékkategóriákban nem alkalmazhatnak 15 százaléknál nagyobb árrést, vagyis ennél nem lehet nagyobb a különbség a beszerzési és az eladási ár között. A Nemzetgazdasági Minisztérium keddi közleményében kitért rá, hogy saját vizsgálatuk alapján 

A kormány a napokban dönthet az élelmiszerek árréskorlátozásának meghosszabbításáról. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábban a Mandiner kérdésére jelezte, várhatóan nem szűnik meg a korlátozás az eredeti, május 31-ei határidő után sem, ám azt nem közölte, meddig hosszabbíthatja meg a kormány az intézkedést. A drogériai árucikkekre első körben augusztus 31-éig vonatkozik az árrésmaximalizálás.

Elmaradt a megtorlás, de ez megváltozhat

Az árrésstop kivezetésének lehetséges elhalasztására Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára is reagált, szerint „ez a bizonytalanság már önmagában is elegendő ahhoz, hogy zavarokat okozzon a fogyasztók, a kiskereskedelem szereplői és a beszállítók körében. Az árrésstop már eddig is erőteljesen torzította a piaci viszonyokat, így figyelni kell arra, hogy kivezetése a kormány, a beszállítók, a kiskereskedelem és a vásárlók szempontjából is zökkenőmentes legyen.” A multiláncokat képviselő szövetség közleménye szerint külső tanácsadó céget kértek fel rá, készítsen javaslatot a kormányzati intézkedés kivezetésére.

A fogyasztók alapvetően örülnek az alacsonyabb áraknak, míg a beszállítókat érdemben nem befolyásolja az intézkedés, mivel az általuk meghatározott árakhoz kell igazítaniuk a boltláncoknak az árrést, vagyis ha a beszállítók árat emelnek, akkor az üzletek is emelhetik az árrésstoppos élelmiszerek árát.

Nem játszották ki az árcsökkenést a boltok, egyelőre

A Mandiner összehasonlította, mennyibe kerültek az árrésstoppal nem érintett élelmiszerek március elején és miként változott az áruk május elejére. Kiderült, nem emeltek más termékek árain irreális mértékben a boltok. Néhány nem alapvető élelmiszer – kávé, csokoládé – ára ugyan nőtt, de ezek tisztán piaci okokra vezethetők vissza. Több terméknél tapasztalható ugyan néhány százalékos áremelkedés, ugyanakkor 

Az OKSZ ugyanakkor elég határozott üzenetet küldött a kormánynak: keddi közleményükben kiemelték, 

Az NGM sem késlekedett a válasszal, ahogy fogalmaztak, „az Országos Kereskedelmi Szövetség azt a hamis állítást tette, miszerint az árréscsökkentés elbizonytalanítja a vevőket, fékezi a fogyasztást és a GDP növekedését. Ennek azonban pont az ellenkezője igaz. A kormány által bevezetett árréscsökkentés csökkenti az árakat, így növeli a forgalmat és végső soron a gazdasági növekedés fokozásához is hozzájárul.”  Kiemelték: 

a Nemzetgazdasági Minisztérium az idei év eddigi legdinamikusabb bővülésére számít. A tárca ezért arra kéri az OKSZ-t, hogy hagyjon fel a hamis állítások terjesztésével, a multik profitérdeke helyett álljon a családok és a nyugdíjasok oldalára. 

Ezért volt szükség az árrés korlátozására

A kormány az árrésstop márciusi bevezetése előtt hosszas tárgyalásokat folytatott az üzletláncokkal annak érdekében, hogy a boltok önkéntes árcsökkentést hajtsanak végre. Erre a boltok nem voltak hajlandók, pedig a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján hónapról hónapra emelték az olyan alapvető élelmiszerek árát, mint a tej. Ez a kis léptékű, de folyamatos áremelés egészen 2024 nyara óta tartott, amikor a kormány megszüntette a korábban ársapkás termékekre vonatkozó tényleges árrésstoppot, amikor a fogyasztói ár nem lehetett magasabb, mint a beszerzési ár.

A multik úgy emelték folyamatosan a legkeresettebb alapvető élelmiszerek árát szinte minden héten, hogy annak mértéke nem volt ugyan jelentős, ám mégis azt az érzést keltette a vásárlókban, hogy az inflációt nem tudta megfékezni a kormány. A folyamatos élelmiszerár-emelésnek ráadásul pár alapvető élelmiszer – cukor, tojás – kivételével nem volt piaci oka, ugyanakkor a profitmaximalizálással is nehezen volt magyarázható a folyamat. Éppen ezért felmerült a gyanú, hogy a kormánnyal egyébként sem túl jó viszonyt ápoló nemzetközi üzletláncok esetleg politikailag motivált áremeléseket hajtottak végre.

Júniusban jön a multik megtorlása? 

Az OKSZ utalt rá, hogy júniustól beindulnak az átárazások az élelmiszer-üzletekben, ha a kormány nem szünteti meg az árrésstoppot. Korábban is volt rá példa, hogy az üzletek az állami beavatkozást megpróbálták kijátszani. Jó példa erre az orosz-ukrán háború előtt bevezetett hatósági ár a legalapvetőbb élelmiszerekre. Az ársapkás termékek közül sokáig alig lehetett megvásárolni a kristálycukrot, vagy a 2,8 százalékos tartós tejet. 

Európa-szerte példátlan mértékben, 60-80 százalékkal nőttek rövid idő alatt az élelmiszerárak 2022-ben, emiatt a 2023 eleji árcsúcskor szinte minden termék jóval drágább volt, mint most. Az élelmiszerek 2023-2024-es áresésekor a fogyasztók szintén tapasztalhattak a piaci folyamatokkal nem indokolható drágulást, elsősorban a hétfő óta árrésstoppos drogériai termékeknél, a háztartási áruknál és az állateledeleknél.

Nyitókép: CHARLY TRIBALLEAU / AFP